Közös Európai Nyelv

Európában sok ország van, és a sok országban még több nyelven beszélnek. A határok az

EU

-ban és még néhány országban eltűntek, lehet szabadon utazni. Azonban a nyelvek különbözősége miatt ezek a határok, láthatatlan Berlini falként, mégis ott magasodnak országaink között. Pedig milyen jó lenne érteni közeli vagy távoli szomszédainkat. Sokat tudnánk tanulni egymástól. A "hétköznapi emberek" tudása nem tűnik olyan fontosnak, mint a tudósoké vagy híres embereké, de sok hétköznapi tapasztalattal, ismerettel és információval rendelkeznek, amit ki tudnának egymás között cserélni, ha beszélnének egy

közös nyelvet.

Európa

sokkal gyorsabban fejlődne, ha a "hétköznapi tudás" szabadon áramolhatna a határokon keresztül. Tapasztalhatjuk, hogy amikor Európa más országaiban járunk, idegennek érezzük magunkat, mert nem értjük egymás nyelvét, ha beszélni akarunk az ott élőkkel. Pedig jó lenne megismerni őket, szokásaikat, kultúrájukat, gondolataikat. Sok ötletet adhatnánk egymásnak, nem kellene mindenhol kitalálni ugyanazt újra és újra. Mind szellemi fejlődésileg, mind gazdaságilag nagy lehetőség lenne, ha elmegyünk bárhová és nyelvi akadály nélkül beszélhetünk bárkivel. Az Európán kívüli, gazdasági nagyhatalomként ismert országokban (pl. USA, Kína), egy hivatalos

közös nyelven

beszélnek. Ez előnyt jelent a számukra, amit be kell hoznunk.

három-négy nagy ország nyelvének használatával próbálják megérteni egymást a különböző országok lakói. Köztük az angollal, amely nyelv (valószínűleg Amerika hatására) a többi nyelvhez képest előtérbe került. Pedig az angol a 46 (+19) országból-államból álló Európában, csak három országban hivatalos nyelv. Éppen ezért nagyon sokan nem szeretnék, hogy hivatalos közös nyelv legyen. Mert miért pont az ő nyelvükön beszéljünk? Mitől jobb az ő nyelvük mint a sajátunk? Európa sokszínűbb attól, hogy egy ránk erőltetett, a túlnyomó többség számára idegen nyelvvel fejezzük ki európaiságunkat. Európa nem lehet egy angol nyelvi gyarmat. Az angol elnyomja saját nyelveinket. Sok szó kerül bele fordítás nélkül. Ezek idegen hangzásúak, magyartalanok. SMS-t írunk, e-mail-ben levelezünk, like-olunk, celebeket nézünk a tévében, az adatainkat pendrive-on tároljuk, a tableten user-ként widget-ekre koppintunk. Lassan kiszorulnak a köznyelvből országos és nemzetiségi nyelveink. A kis országok polgáraitól, elvárják, hogy tanulják meg egy nagy ország nyelvét. Ha ezt nem teszik, műveletlennek, alkalmazkodásra képtelennek tartják őket. Pedig a kis országok nyelvei is ugyanolyan fontosak, mint a nagyokéi. Állampolgáraik szeretik és kötődnek hozzá. Sokan nem is képesek megtanulni egy nagy ország nyelvét, mert az az érzésük, hogy ezzel kényszeríteni akarják őket egyfajta beolvadásra. Ha mégis megtanulják, az nem biztos, hogy használható két beszélgető között is, ha pl. az egyik a németet a másik a franciát tanulta meg. A nagy országok lakói sem szívesen tanulják meg egymás nyelvét. Nem lehet Franciaországban vagy Oroszországban egy átlagemberrel angolul vagy németül beszélni, mert elvből nem tanulja meg és fordítva. Ezért fontos, hogy legyen egy minden országban élő számára elfogadható

Közös Európai Nyelv

. Egyes nagy országok nyelvei nem sajátíthatják ki és nem tölthetik be egymagukban az

Európai közös nyelv

szerepét. Egy nyelv sem jobb vagy több más nyelveknél.

Ez

nyelve lesz, ezért a területük szerint ténylegesen Európához tartozó országok a területükön hivatalosan beszélt nyelveikkel és hivatalosan elfogadott regionális nyelveikkel vegyenek részt benne. A nyelv, a ma beszélt élő nyelveinkből legyen kialakítva, hogy mindenki megtalálja benne a sajátját is, és ezért a magáénak érezze azt. Amely szavak nagyon hasonlóak, sok nyelv részei, azok elsősorban kerüljenek bele. Érdemes törekedni a rövidebb szavak használatára. Magyarul az a szó, hogy jó, oroszul хорошо (haraso). Magyarul ez 2 betű, míg ugyanez oroszul 6 betű. A rövidebb szavaknak kevesebb hely kell az adattároláshoz mind hagyományos, mind digitális formában. Kevesebb tinta, papír, CD, memória, adathordozó,stb. kell. A rövidebb szavakat könnyebb megtanulni, kiejteni, gyorsan és helyesen leírni. Telefonon, rövid szöveges üzenet küldésekor kevesebb betűt kell begépelni, nem kell lerövidíteni a szavakat. Érdemes az egyszerűség és a helytakarékosság miatt egy hangot egy karakterrel jelölni. A kettős vagy hármas betűket egy ékezetes karakterrel le lehet írni. Érdemes többnyire egy karakterhelyet elfoglaló betűket használni. A nyelv legyen egyértelmű, egy betűnek egy hang megfelelője legyen. Így egyből mindenki tudni fogja, mi mit jelent.

Pl. az angol vagy francia ezeknek a követelményeknek többnyire egyáltalán nem felel meg. Szinte minden szót külön meg kell tanulni kiejteni, mert egy felhasznált betűnek 2-3 vagy több kiejtése is van, vagy 2-3-4 betűvel írnak le egy hangot. Valamint leírt szavaik olyan felesleges betűket is tartalmaznak, amit beszéd közben ki sem mondanak. Nehezen tanulhatók, és karakter pazarlóak is. Példa az angolból: to, too, you, crew, two. Ezek a szavak kiejtve mind az "U" hanggal végződnek, de teljesen különbözően kell leírni őket: U = O, OO, OU, EW, WO. Aki ezeket először látja, az nem fogja tudni helyesen kimondani őket. Bár az angol nyelv a rövid latin ABC-t használja, a példából látszik, hogy ettől még egyáltalán nem egyszerűbb a nyelv. Sőt, az angol anyanyelvű országok lakói egymáshoz képest, vagy akár országon belül is jelentős eltéréssel ejtik ki ugyanazokat a szavakat.

A Közös Európai Nyelvhez

egyféle írásformát kell használni, nincs értelme latint és cirillt is használni. Fontos, hogy bárki bárhol van el tudjon olvasni minden feliratot. A latin betű helytakarékosabb, kevesebb benne a két karakterhelyet elfoglaló betű. A három nemű, hímnem, nőnem, semlegesnem megkülönböztetés szintén pazarló megoldás, fölöslegesen használ ugyanarra a jelentésre eltérő szavakat. A magázás és tegezés egy nyelven belül két nyelv párhuzamosan. Ez is helypazarló, és felesleges.

A szavakat annak arányában lehet a Közös Európai Nyelvbe tenni, hogy hányan beszélik az adott nyelvet. (A szavak hosszúsága fontos szempont itt is.) Ha viszont egy ország területéből 5% az európai rész, akkor az azon a területen élők száma és hivatalos nyelve szerint vehet részt a

Közös Európai Nyelvben

. Nem lenne jó azonban, ha a Közös Európai Nyelvben a leggyakrabban használt hétköznapi mondatok, 2-3 nagy ország nyelveinek szavaiból állna. Akkor kárba veszne az egész törekvés. Ezért a hétköznapi beszélgetésben leggyakrabban használt 7000-8000 szó közé, a hivatalosan beszélt nyelvekből egyenlően kell szavakat választani. A nyelvtant is az egyszerűség figyelembe vételével kell kialakítani. A rövidebb ragokat és névelőket kell felhasználni.

Halott nyelvek, mesterséges nyelvek (pl. eszperantó), Európán kívüli területekről származó bevándoroltak nemzeti és vallási nyelvei ne legyenek benne. Ez egy élő, modern, semleges, az európaiak nyelve kell, hogy legyen.

A létrehozott

Közös Európai Nyelvet

lehet médián keresztül, az interneten, tévé-rádió segítségével terjeszteni, hogy egyformán fejlődhessen Európa minden területén. Ma már ez nem probléma. Nemzeti nyelvek mellett lehet tanítani az óvodától kezdve. Közben nem veszne el saját nyelvünk sem, mert otthon továbbra is lehet gyakorolni azt, és részben benne is lesz a Közös Európai Nyelvben. További sok előnye lenne még a

Közös Európai Nyelvnek

. Pl. megszüntethető lenne az árucikkeken a többnyelvű használati utasítás, ami sok költséget jelent a termék előállítójának, ha meg akar felelni a helyi törvényeknek. Gyakran füzet- vagy könyvméretű egy ilyen használati utasítás, amelyhez rengeteg papír kell fölöslegesen. Ez kihat a környezetvédelemre is.

Az

eu-babel.eu

célja, a

Közös Európai Nyelv

létrehozása. Szeretném, ha magánemberek és szakemberek egyaránt segítenének a Közös Európai Nyelv megalkotásában. Minél többen veszünk részt benne, annál inkább közösségi nyelv lesz. :)